Észrevette bárki is egyáltalán, hogy menekülök? Nem vagyok különb, mint a bátyám, vagy bárki más. Nem tudom mennyien aggódhatnak értem - megszámlálásához egy kézre is aligha lenne szükségem. Hogy miért jövök vissza állandóan csak pár napra? Gyávaságból. Nem merek itt hagyni bárkit is. Nevetséges azt remélni, senki sem fogja észrevenni, én mégis ezt teszem.

Talán Előle menekülök. Érzem, hogy mondani akar valamit, és azt is érzem, hogy ez nem jó, mert nehezen szánja rá magát. Félek. De tudni akarom.

" A félelem időnként figyelmeztetés. Olyan, mintha valaki a vállunkra tenné a kezét, és azt mondaná: ne menj tovább. "
	/ Anne Rice /