Már nem bírom. Lassan kezdem elveszteni a hitemet. Minden nyáron ez lesz? És kiért van ez minden? Érted, Dave. Miattad. Mindig ilyenkor kell felbolygatnod az életem egy üzenettel? Csak fulladozom a kastélyban, azon a helyen, ahonnan te elmentél. Nekem levegő kell. Tehetetlen ácsorgás helyett pedig elutazom. Csak egy hét az egész. Nem tudom elég lesz-e ennyi idő, hogy újra megtaláljam magam. Nem írtam senkinek, és üzenetet sem hagyok. Ugyanazt csinálom, mint mindenki. Szó nélkül eltűnök. Ráadásul épp most. Épp most vesztem össze Majával, és épp most illene nekem itt maradnom. Így hogy várhatom el Tőle az elbúcsúzást? De tudom, hogy egyetlen barátom arca elég ok lenne az itt maradásra. Nem fogok sokáig eltűnni, csak utazgatok egy kicsit. Egy röpke hét senkinek sem fog feltűnni. Csak nekem...
| " Mindenkinek joga van a saját őrültségéhez! " | ||
| / Salvador Dalí / | ||
2 tollhegy.:
~ a szó egy hatalmas fegyver. és valaki fegyvertelen. ~
Egy hét.
Egy hét és találkozunk.
Egy hét.
Egy hét nem örökké valóság.
$$
<3
Sajnálom, hogy pont most, Majám. (L):'(((
De álmodói elfoglaltságaim lettek. :P
Megjegyzés küldése