Igen, élek még. Ennyi idő után ez elég meglepő, de fogjuk rá, hogy élet. Újraindul a hoppanálás, meglátjuk mikor akarok megint megszökni. Maja mindenképpen hiányzik, és egy csomó mindenki. De mintha az egész világ eltűnt volna. Még Will is.
A vizsgákról nincs semmi mondanivalóm. Amíg céltalan vagyok, nincs is értelme nekikezdeni. Talán jövőre. De az is lehet, hogy negyedévesen fogok megöregedni.
Még mindig érzem a hiányát, még mindig fáj, de már nem álmodok állandóan a kínzókamráról, nem ülök mozdulatlanul a zuhogó esőben órákig. MÁR NEM! Azt mondják könnyebb, ha írok róla...ha beszélek róla...Ekkora hülyeséget ki mondott?
" don't need a friend or lover... "
2010. április 17., szombat
Krónikás: Natalie dátum: 11:59 0 tollhegy.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)