Szóval...

...csapattag lettem. Furcsa érzés. Semmi kitörő lelkesedés. Majd a meccs után, ha olyan lesz a végkimenetel. Szerintem ez teljesen érthető. A holnapi meccs miatt izgulok. Hajtó leszek. Még ülni sem tudok normálisan, nyugodtan. Arról meg már végképp fogalmam sincs, hogy hogyan fogok elaludni. Majd megnézek egy horror filmet, azalatt talán elalszom. Még a humorom is kezd romlani, áááh. Nincs jó hatással rám ez a kviddics, még az írás is nehezemre esik. Máshogy írok. Mindegy, lényegtelen. Kezd az is kimenni a fejemből, hogy miről kezdtem írni, tényleg csak a holnapi meccs jár az eszemben. A holnapi meccs, a holnapi...meccs, meccs...Holnap.

Kviddics

Ennek is meg kellett történnie az életemben. Ha azt mondanám, hogy megbántam, hazudnék. De még mindig kételkedek benne, hogy jól döntöttem-e. Az Eridon csapatában a bajnokság közben foghíjak akadtak, én pedig önzetlenül felajánlottam, hogyha úgy gondolják a képességeim megismerése után, hogy elfogadják, akkor a következő Eridon - Rellon meccsen már nem a szurkolói páholyból fogom nézni a meccset. Ez azért jött jól nekem, mert a pontversenybe nem igazán szállok be, a szorgalmizás egyáltalán nem nekem való. Örülök, ha a saját tanulnivalóiammal többé kevésbé közös nevezőre jutok. Pedig ez sajnos elengedhetetlen tényező a sikeres vizsgákig, ami tulajdonképpen a cél, minden egyes évben.
Nem tudom mennyi esélyem van, mondhatni egyenlő a nullával. Oké, oké, egész jól repülök, és célozni sem célzok olyan rosszul, de mégis...Ott az edzésen valahogy leblokkoltam, amikor egy gurkó pécézett ki magának, mondanom sem kell elsőre. 1/3 bénázás pont. Majd meglátjuk mi lesz a végére...